Hülye vagy? Miért is lennék nyugodt emiatt?! Miért is megnyugtató, hogy valahol valakik már megint háborúznak?! Hát azért, mert ha az ember fia asztrológiával foglalkozó kis béka éppen, akkor az nagyon megnyugtató, hogy az asztrológia működik, és mégsem össze-vissza brekegünk itt a fedélzeten... Szóval minden csak nézőpont kérdése.
Első posztjaink egyikében még márciusban azt fejtettük ki, hogy az internetes-számítógépes háború az nagyon időszerű. Nem azért mondtuk ezt, mert foglalkoztunk volna korábban a kibervilág híreivel, hanem azért, mert felnéztünk az égre, és ott meg ez látszik. Szóval amikor az újságok arról írnak, hogy éppen nyilvánvalóvá vált, hogy valóban az USA támadja Irán számítógépes rendszereit, vagy amikor arról jelennek meg cikkek, hogy Kína és az USA viszonyában milyen nagy szerepe van a hackertámadásoknak, hogy azt már egyenesen hidegháborúnak titulálja a cikk szerzője, akkor a béka szépen elnyúlik a bárka fedélzetén, pociját a friss tavaszi nappal sütteti, és elégedetten fütyörészik: én megmondtam... ;)
Ugye beszéltünk a nézőpontváltások szükségességéről is. Megteheted, hogy onnan nézed a dolgokat, hogy a háború valami szörnyűséges dolog, és szabadságodban áll elkezdeni magad rosszul érezni. Mondjuk rettegni amiatt, hogy hová fog mindez vezetni, mert nyilván ez is, mint minden háború, áldozatokkal, veszteségekkel fog járni. Vagy nézheted innen is, ahol itt én heverészek a napsütésben: de szép a világ, rend van benne, működik! Ha meg éppen nem tetszik a kiberháborús analógia, mint az éppen megjelenő feszültség analógiája, akkor meg választhatunk akár másikat is. Miért is ne tehetnénk? Csak ismerni kell az analógiás asztrológiai világ törvényeit. (Persze a feszültséget egyik analógia esetében se úszhatjuk meg, ez is nyilvánvaló.) De nekem semmi bajom a kiberháborúval, igazán szép és időszerű analógia. Ha valaki nem talált magának jobbat, hát vezesse le ebben a maga Plútó-Uránusz kvadrátját.
Szóval kedves olvasó: nézőpontváltásra fel! Üdvöz légy a fedélzeten!
